Na nesztek!

Tőlem omlik a terep, ahogy bezúgnak a terek,
nem bírod? az lehet, de itt a membrán megreped,
ez eszperente jelleg, feminim rap emberek!
ettől a gyomrod beremeg, ezt behesszeli a kelet.

Gangster rappedtől a röhögőgörcs környékez,
szánalom az egész, de az arcod egyre kövérebb,
aranyfuksz a nyakadba és szilikon az öledbe,
téged tisztelni kell, én is mindjárt követlek!
olyan legyek mint te? verjem magam a semmire?
mondom kezeket az égbe, meg mindre egy hessz ide!
Nem hiszem, hogy ez így járja, márha
a marha felfogja vagy egyáltalán belátja,
Leszek inkább szőke szilikon maca,
cica gyere! itt nincs laca-faca,
csak haszna! meg aktust kap a pénzért,
drága a bunda, az ilyen állatért meg részvét,
mert kell valaki, aki nekem ezt így fizeti,
szopok a ha kell, ha a jaguár a popsim viheti,
na nesztek, tudok én ilyet is!
de jöhet a respekt, csak gondolt át, hogy kinek is!

Tőlem omlik a terep, ahogy bezúgnak a terek,
nem bírod? az lehet, de itt a membrán megreped,
ez eszperente jelleg, feminim rap emberek!
ettől a gyomrod beremeg, ezt behesszeli a kelet.

MO nagy csajrappere - ennek hiszed magad,
szopsz a beatért és promozod a szavad,
sötét a hajad, tükrözi a belsődet,
pár szépszó után te is dobod a felsődet,
Kezdőknek magyarázod meg mi is az a sztíló,
Grammonként veszlek meg, rád számolok egy kilót!
Na mi vót? fehérvárnál ez underground?
Nenevettes! ott jobban meg a counterstrike!
Állj a tükör elé, kenjed fel a lipsticked,
Én osztom az észt, amig te levágod a hisztiket,
Dobom be a wiskeyket, meg iszok rá egy pálinkát,
mert elviselni nem lehet, benned mégis sztárt ki lát?
Te osztod a szart, én meg a jót non-stopban,
Mert én leszek az, aki a jelent lefoszotta,
tosztok na! energizáld a szád, mi a faszt szopja!
Az éter kitaszít, mögötted csak lostot hagy!

Tőlem omlik a terep, ahogy bezúgnak a terek,
nem bírod? az lehet, de itt a membrán megreped,
ez eszperente jelleg, feminim rap emberek!
ettől a gyomrod beremeg, ezt behesszeli a kelet.

Flash

az illúzióknak élsz, ezek osztanak be posztokra,
élvezed a lostot, ha eljutsz egyszer Woodstockba,
betekert álmoknak futsz és trippelgetsz a rossz szókra,
rossz móka, ha halálflessre üres fejjel rosszulsz ma
mit bosszulsz ma? a drogos terror tart fogva
rászorulsz na, az élmény után kaffogva
hisztirohamok jönnek cigi nélkül kattogva
lappang az agyadba gumilabdaként pattogva
meddig tartson, ha? na mondjad nekem rabszolga,
majd azt szólja, félkábultan papirt nyaldosva,
ha ezzel végzet a kristályom be nassolja,
lassulva homályosan a pakettemet sasolja.

itéletek fejed felett elszállnak, meg várnak,
hátad mögött kattanat a zárak, kulcsra zárnak,
rázhat a szükség, a fák virágot fellázadnak,
megszabnak a flashbackek, életeket szabdalnak

füst nélkül elvesznek a szavak, nem találod a rímeket,
nem találod magad csak játszod a kemény színeket,
pörgeted a lemezt és bedaráltad a szívedet,
téveszmékkel, maszkok mögül, szmogba csalod a híveket,
ez mit neked? te több vagy, te méred a szinteket,
oltod a többit, ontod ránk a skicceket,
klisé az egész és mondhatnék még vicceset,
slisszolj inkább, de előbb húzzad fel a sliccedet,
csámcsogva csipedet, na csitt lehet, asszed éltél már,
tudsz mindent pár utcával, okoskodsz, akkor lépnél hát?
kár érte, de mit tegyek? egyszer légyszi nézz már rá!
szörnyű a látvány, ez a telep, mondom mert nem kértél rá.

itéletek fejed felett elszállnak, meg várnak,
hátad mögött kattanat a zárak, kulcsra zárnak,
rázhat a szükség, a fák virágot fellázadnak,
megszabnak a flashbackek, életeket szabdalnak.

Hecc

Ne csipogj veréb, mert kivégezlek,
Lelőlek, mint egy kutyát,Shade kivéreztet,
Kérdezhetsz, de nem kérkedhetsz,
a szememben többé nem létezhetsz,
Vétkezhetsz,de nem térhetsz meg,
Zavarod a légkört,akár egy kétes hecc,
Ne nevess!Tőlem megrettenhetsz!
Lesz hess,mert kilóra megveszlek.
Gengszterkedsz,de már nem lep meg,
A krúd a szavaimtól retten meg,
Beszaratlak,mert amit eddig tettem meg,
Abból is látszik hogy kurvára nem kedvellek!
Lerappellek simán a színpadról,úgy
Hogy pódium se marad majd a kínpadból,
Ellenem legalább most is 10 harcol,
Karcol a téma, és lassan mind elfarcol!

A kötelezőket még meglépheted,
De ezzel magadat újra csak beégeted
Képzem a létet, hogy lassan te is érezd meg,
Hogy téveszmét táplálsz,és megmérgezted,
Képzeld, hogy a bitófán elképzellek,
Senkiből én emberré képezlek,
Átlépkedhetsz még pár határon,
Nem bánom,de mégis milyen áron?
Hallod ribanc, én nem várom,
Hogy tanulni fogsz majd önkáron,
légyszi tipegj arrébb az utamból,
Mert szart se tudsz te az én múltamról
A saramból senki ki nem barangol,
Szarok neked majd szép töltényt aranyból,
Na hallod ribanc! - srác ennyi vagy nekem.
Ne parázz, a szart én már nem rád kenem....

oktober17.

Megsárgult falevelek a tócsába hullva,
Könnyes szemmel tekintek vissza a múltba,
Mond miért mentél el? Mond miért hagytál itt?
Az emlékeket, mint képeket az idő már mattá vitt,
Neked menned kellett, az angyalok már hívtak,...
A lelked és az idő véres csatákat vívtak,
Nem segíthettem és te maradtál alul,
Bűntudatom így azóta se fakul,
Fakó gyermeki emlékek, ennyi maradt belőled,
Pedig kitudja jobban? Többet adtál te tőled,
Felőled mondhattam jót vagy rosszat, bármit,
A szívedben én nem voltam akárki,
Te tudtál velem törődni, ha még nem is tudtam kötődni,
.A szívemből nem tudtalak azóta se törölni,
Egy zokogó kislányt hagytál csak hátra,
Egy kupac hamu fölött ég még a szeretet lángja..

Nem bocsátom meg magamnak, hogy nem figyeltem oda,
Hogy önző módon csak éltem, és siklottam tova,
Hova tettem az eszem, ha te voltál a fontos,
Boldogabb lennék, ha fognád a kezem pont most,
A kozmosz üres nélküled, amióta nem vagy,
Bánatomban írom a sorokat és az erő elhagy,
Megfagy a világ, ha eszembe jut a hiányod,
Jó lett volna tudni, ezekután mivár ott,
Nekem nem volt megkönnyebülés, amikor meghaltál,
Te végtelen álomba zuhantál és búcsú nélkül itt hagytál,
Azt hittem még várhatnál, de túl sok volt a fájdalom,
Szabadon a lelked, ez az egyetlen vígaszom,
Te voltál nekem az én szerencse csillagom,
De kihunyt a fényed és azóta nincs nyugalom,
Kutatom a válaszokat, hátha túljutok ezen,
Nehezen veszem az akadályt, de másképp nem teszem..

Rideg négy fal között egyedül a szobában,
Magányosan ülök és gondolkodok a továbban,
A hovában meg, talán hogy bízzak e a morálban,
Megtanultam hogy nem lesz később korábban,
Kordában se tudnak tartani ők többé,
Emlék képed láttán válok énis köddé,
Kötötté lett az egész, az élet nem lett örömmé,
Ahogy elváltunk, lettem én is törötté,
Azt is tudom, hogy sajnos nincs egy alkalom,
Egy második esély, ahol a sok hibát helyre rakhatom,
Remélem hallod a hangom és megbocsátasz nekem,
Nem érdemlem meg, így a keresztet magamra vetem,
Fájdalom könnycseppjei koppannak a koporsódon,
Hányszor ígértem: nem filózók egy kopott dolgon,
Gondolom most semmit nem kell gondolnom,
A kopott kódom ez, és a halálos kórom

Én felrugom a napokat, azokat az adottakat,
Hogy visszakapja azokat az elvett pillanatokat,
Én megtanultam, hogy a lényeg mit csinálsz jól,
Senkit nem érdekel kijárt hol, az se, hogy kipártol,
A hibáktól lettem asszem énis okosabb,
Kóstolgat a sors, és visszakézből oszogat,
Fosztogat a jelen, taposom a posztokat,
Kosztot ad ha szerencsés vagy, de ne várj el tósztokat,
Boncolgat és elvonszolhat, de az élet bármit megtehet,
A szépszóra tesz, de elbírja a terheket,
Így hagytál itt te is, így hiányzol máig,
A szép emlék mi megmarad, az egyetlen mi számit,
A sok sor csak üzenet, feléd csak egy köszönet,
Hálás vagyok, hogy szerettél ennyi ez a szösszenet,
kössz neked!

Butapest

Csikk tenger, koszmámor, flesselsz a gőzők szagától,
Az utcákon légy bátor, egyest kapsz lazából.
A tereken nem rólad beszélnek, a lépcsőházban csak téptek, vagy keféltek,
A telepen a fajtád is lenézhet, ribancok a gyolyókkal tekéznek,
Ez budapest, ez minden terület,
hajnál háromkor 13 évesek az utamba kerülnek,
Felmerülhet, hogy ez így nem lesz jó,
A wcben szopnak, oké igy partyboy?

Nem megyek a körutra, mert minden hol ezt látom,
Mond mire jó barátom, elveszni önkáron,
Nem várom, hogy valami is változik,
Az angyali városban mindenki elkárhoz,
Nem sorolnálak titeket az emberi kasztba,
Ha nem tetszik valami takarodj a faszba,
Nem viseled a kritikám, lécci te se kritizálj,
Kriminál a léted, kérlek nem érdekel micsinálsz!

Ebből áll budapest,
Mindenhol sok buta test,
Érdekel? hát gyerünk lesd!
A sarokról egy kurvás nesz.

Engem kurvának becézel, de lehet, hogy ez benézted,
Játszunk így, fussál mert nem beszélhetsz,
gyerünk fossál, mert a ribanc ma kioszt,
Arcból foggyál, mielőtt szókincsben is kifoszt,
Teszek a véleményedre, tettem amit tettem,
Történt ami történt, de én talán jobb ember lettem,
Ketten sokan leszünk, kicsikém hát add fel,
Csalódni fogsz, mert a szövegem a falra basz fel.

Pipáznátok, vagy beszívnátok,
Mellém featbe beszállnátok,
A faszomat hegytől tövig cidáznátok,
Lehet kiránjátok a viperákat,
Bárki bármit kitalálhat,
De nem tanácsos kést rántani fegyver ellen,
Mert lehet ott a 9milis a farzsebemben.

Icc rájt "free"style

Mi a faszt ugattok, ha nem vagytok telepik?
Ribik ők, nem sztárok, csak a seggbekukit szeretik,
Kicsit barna az orrod, de nem kell, hogy észre vedd,
Tárazom a készletet, míg lesed a csajos rímszettet,
Gőzölögjetek Gőzyvel, amíg én rímhányok,
Köptök a barátságra, Raffla is rossz színt játszott,
DC miben sántikálsz, írod az új freedet?
Zefil told a beatet, ma beégnek a realek,
Elmondjam mi az Underground? neked erről fingod sincs,
Ti buzirappet toltok, de ez itt a pince kincs,
Pince nincs, pince style, földalatti seregek,
Oltósan pofázok, de levágtátok gyerekek?
Egy csalás ez az egész, énis megírtat tolok,
De tovább fogok jutni, mert a dekoltázsomon lógtok,
Megírtam és bebeefláztam, ezt az egész szöveget,
De ettől még nem leszek egy Sn0w féle szörnyeteg,
Indiana bakker, még a szemed is rosszul áll,
Neten ilyennek hisztek, de ez a flow is tovaszáll,
Légyszi máskor legalább tanuljatok meg oltani,
Tolatni lehet hátra, vagy utánnam bomlani!

Ördög vagy Angyal

Ördög vagy angyal, nevezhetsz bárhogy,

Rossz volt a kezdés, hát folytassuk máshogy,

Ne nevezz a cicádnak, már nem vagyok a babád,

Megkérlek téged, hogy ne becézgess tovább,

Lehúztál a faszba, és így váltál köddé,

Nem akarlak már, ne is lássalakk többé,

Töröttél tettél, megragaszt majd más,

Megsebeztél egyszer, mostanra lett száz.

Hiába hiányzik a ház, a srácok és a csend,

A THC belém valami nyugalmat csent,

egy zokobó kislány, ezt hagytad hátra,

A bűneidet nem kenheted másra,

Kár ha, ezt eddig nem fedezted fel,

Kell, de egy ribancnak felel,

Bennem már semmi értékre nem lel,

Erre a vonatra már senki nem száll fel,

Lehet dühből írom, de nyugodt a hangom,

Miattad nem sírok, a csírákat már hagyom,

Lehet nem hiszed, de lett helyetted más,

7 hónap alatt volt jelentkezőből száz,

Lásd, a kislány felnőtt nélküled,

Olthatsz még, ezért van a két fülem,

Türelem, veled még nem végeztem,

Veled vétkeztem, és akkor tévedtem

Amikor téged választottalak,

Elmúlt a köd és lehullott a vakolat,

De tudok én még törődni,

Felettem nem kell többé őrködni,

Röhögni, és a gyengébbet bántani,

könnyel felejteni, azt hitted nem várrtam mi?

Ne játszd el a gyászt, menj félig halott aggyal,

Énis indulok, szállok mint egy angyal.

Névtelen Flow

Új mozaikot találok, egy újabb darabka,

Ez egy élet puzzle-je millió darabban,

Összerakom ay életet egyetlen adagba,

Betűkkel kezdem, ezt rakom a szavakba,

Szét hullottak a mondatok, ahogy szaladtam a savakba,

Volt már két nyuszi is egyetlen kalaban,

93ban születtem, és megragadtam a salakban,

Ha segítséget adtál te jártál szarabban.

Élek és járok, meg megadta az alapot,

Ezzel hoztam létre egy eltorzított alakot,

szartársaságból, még szarabba kerültem,

de rájöttem, s elgondolkodtam, amikor én leültem,

lehültem, leálltam, és belekezdtem ebbe,

Füstöl a cigim és meg van még a flashback,

nesztek itt a múltam, de a jövő kell nekem,

járom az utam, hátha elérem.

Ref.:

Lehet nem hiszed, de megtörtént itt minden,

17 év alatt mit éltem else hittem,

Van pár érzés és sok szó itt benn,

Fájdalmas storykat rímekben tovább vittem.

Bociszemekkel nézek rád teljesen ártatlanul,

de csináltam fasságot számodra tán váratlanul,

nem hitted el, hogy ilyenre képes vagyok,

tudod, hogy hátra romokat hagyok.

Romban vagyok énis, letaroltam önmagam,

Rendbe teszek mindent adom rá a szavam.

A savam mar le csontig, a véredben a hazugság,

A húsom is gonosz, na mi ebből a tanulság?

Most jöjjön egy kis jó is, a rosszból elég volt,

A jókislánynak, kijár a kék égbolt,

Kisütött a nap a sötétfelleg mögül,

hiába, de úgyéreztem megöl,

A boldogság húrját feszítem, hisz barátokat találtam,

A haragomat vegyítem, ha nem volt telitalálat.

Szerelmes lett a picilány, egyszer, kétszer sokszor,

Egy igazim van, farsból pedig sok volt.

Nem érdekel az, hogy az ellenségem temérdek,

engem a szívem visz, nem pedig az érdek,

Igaz barátok, kik mellém állnak a szarban,

Értük tűzbe mennék, a legnagyobb bajban,

Az igaz szerelmet, se veszed el tőlem,

Tudom, hogz Ő nem megy el mellőlem,

Nem szeged kedvem akármit is mondasz,

Tehetsz bármit velem, de jobb ha arrébb tolatsz.

Őszinte és szókimondó, szokj hozzá a stylehoz,

Flegmán szólok hozzá a legnagyobb témákhoz,

Így rakom össze, a mondatokból a történetem,

Ha összeáll a mozaikom, nem leszek már törvénytelen,

Nem csonka már azalak, csak aránytalan,

A glória a fejem felett, ugyanúgy tárgytalan,

Szárnyakar se adtak, a szarvakat letéptem,

Na csá, már késő, a földipokolból léptem.

Noyas Feat

Figyeld mar a kiskurvat
Tegnap meg maszturbalt
Mara mar faszt szopik,
Holnapra elkopik,
Azutan mar nem topik,
Valami nem klappol itt,
Faszt szopsz a beatedert,
Megdugna ki megdicsert..

Lenezed a telep picsat, azt mondod te jobb lennel
Ha leszalnal a magaslorol, az iparnak jot tennel,
nem vennek merget, arra, hogy te sztar leszel,
Lekezel a stilusod, asszed kilora megveszel,
Elveszel az elvek kozt,
A szex neked jo eszkoz,
kosz, dirty diana draga,
A tanulsag a sorok veget zarja

Angyalom, tudom nalatok 1 az erdek,
A szopas mellett szolnak az ervek,
Mulnak az evek, es te csuszol lejjebb,
A nyavogas divatjad hozod csak feljebb,
Beljebb nem ernek a feneketlen lyukadban,
Mehetsz haza bogni, hogy neked is beugatnak,
Shade meg a Noya, verhetetlen paros,
A raphercegnok, nem hancegnek Ok,
Konyoruletet ne varj most.

A NatteR es Szikralany, nekik jar a tisztelet,
A 9ben szopasert kapsz piisz jelet,
Hat ne varjatok respectet kiskurvak,
Kik 13 evesen a szexet mar jol toljak.
Toroljed a kommentem, ne hallgassad a zenemet,
En elverlek meg pokerben, ne csodald hogy lenezlek.
Mert Obudan is matol csajos a rim,
Ez underground, nem a mainstream...

Hala'l keringo"

az apák bűnei a fiúkra szállnak, még akkor is, ha azok a fiuk néha lányok

énis lánynak születtem, hát nem tudom mit várok. -

halál keringő represent

nem leplezem

ma én vagyok a gyilkos, te meg az áldozat

holnapra ez változhat, mert a bűn elkárhozat

kés a kézben

úszik a vérben

kéz a kézben

teljes egészben

várunk a végre

jobb létre térve

elszenderülve

bennem hiába vártál egy szende szűzre

többet teszek a tűzre

az erőszakkal küzdve

szemezek a puska csővel

pár gramm zölddel

meg sok csík fehérre

a látomás mi vezérel

a kezeim közt elvérzel

a padlón egy hulla

hogy került oda?

válasz nincs, minden érzékem nulla

rendőr gyilkos tény

villog rám a piros és kék fény

új táncot járunk, ez a halálkeringő

a halálon merengek én, mereng ő

kattog a ketyegő

a nézésed oly megvető

minden ötlet meddő

whykis pohár mellett cumisüveg

minden pillanat egyre őrültebb

egy új lépést új tett követ

az igazság célra tart s lelövet

a saját apám az ellenség

gyűlöletem iránta ezer fokkal ég

véres kisruha valahol a földön

halál és halál közt évődöm

a gyilkos dealer közeleg

nem lesz már legközelebb

azt hittem lefőztelek

nem kegyes eme terhes főszerep

elrejtett lőszerek

fejemhez emelem a pisztolyt

ha nem tetszik hát iszkolj

vagy téged öllek meg

rémálmok gyötörnek

rémes táncot járunk

halállal elválunk

új táncot járunk, ez a halálkeringő

a halálon merengek én, mereng ő

Savv

Mi van kisribanc? Talán félsz?

Azt tudnod kell, hogy az idegeimre mész!

Összeroppantalak a szavaimmalm ennyi és kész!

Ha csúnyán nézek rád, te röggtön elvetélsz.

Nézz már magadra te abortusz maradék,

Melletted barátnak én se maradnék.

Mert hazudsz és nagyzolsz, meg sekélyes is vagy,

Olyan sötét vagy bazdmeg, hogy a levegő meg fagy!

Szusz benn marad, szó fenn akad, ha egy szót kiejtesz,

Az elkapásod se jó, és engem elfelejthetsz!

Szádra hiába Isten nevét ne vedd,

Gei szagú a szád és szarszagú a nedved.

Kavarod a szart és tudom, élvezed,

Hogy mást tönkre tehetsz, és van mit vétkezned.

Hát faszra huzatlak, de nem fogod élvezni,

Rosszal kezdtél ribanc, talán most nem fogsz kétketdni.

Mert én váglak majd tönkre,

Egy percet nem tökölve,

És az ősimesterségről is hiába pofázol,

Azt sem tudom nekem miért anyázol,

hidegen hagy az egész, az élet majd megcáfol,

kis kémia óra: tűnj el mint a kámfor!

Féltékeny vagy rám, mert téged senki nem baszna meg,

hiába támadsz be, ennyi vagy csezd meg!

Terjeszted a fasságaid, és mindent rám kensz,

Rám gondolsz akkoris, amikor kést fensz,

De én tőrbe csallak, szíven szúrlak,

A szavaimat feszítem a húrnak,

Megérdemled, ha szájba kúrnak,

Az oltásod, olyan mint a purhab,

a sznob barátnőid is folyton fúrnak,

ne lepődj meg, hogyha seggbe ruglak!

Testamentum

Megfulladok a némaságtól, mert megfojtanak a szavak,

Ennyi fájdalom után már nem égetnek a savak,

A sérelmek régóta a porba hullanak,

Szél szórja el poraim, ha elhamvasztanak,

Láttam már karón varjút, én is ott vagyok,

Magam után remélem csak békességet hagyok,

Így ringattál karjaidban, az életem volt kezedben,

Bíztunk egymásban, vak világtalant vezetve.

Nem adtál már Hétfőt, de volt egy Vasárnapom,

Kiengedtél a rabságból, hogy lássam még a Napot,

Már csak vihar felhő van az égen, mindent elmos az eső,

Én is csak utolsó vagyok, mert Ő lett az első,

Ne vedd magadra, a Halálról beszélek,

Erre várok most, hozzá szól az ének,

Szokatlan órában oktalan Testamentum,

A Pici Lánytól furcsa ez a momentum.

Elbúcsúzok tőled, tán örökre már,

Eddig se volt hozzám jó szavad, így lehet jobb világ vár,

Szerethettelek volna, de csak egy igaz Szerelem van,

És ezt tudjuk a legjobban: egy Érzelem se halhatatlan.

Tovább léptél Te is, most nekem kell mennem,

Haragos szavaidból egyet se kell magamra vennem,

Rád hagyom a Szívem, a Lelkem is a tiéd,

Ha törlöd záporozó könnyeim, még az is tönkre tenném.

Hát vigyél el Halál, Te fekete csukjás,

Szenvedtem már eleget, az ajtót magam mögött be csuknám,

Felhős maradt az ég, nélküle nem süt a Nap,

Kis sziget az öröm, de a bánat óceánja nagy,

Végy magadhoz szerelmem, csókolj meg utoljára!

S édes csókod után ráncs magaddal a pokol bugyrába,

Ennyi a búcsú szó, aláírtam a Végzetemet,

Akit a legjobban szeretek, ma éjjel eltemet.

S-h-a-d-e

S tehát Shade vagy Shadow

akár sátán, de nem Tangó,

Nem Cash, S mint stílus, hát lesd,

egy hessz, és mehetsz,

H talán Hősök a három?

nem kell már a hárem

mint handicap, mert vágom,

hogy a zene amire vágyom,

A szó játékoknak alapja,

az agyad hagy kaparja,

ha rímeket itt faragja

ez a rapfióka a lapra, mert

D dimenzionál és ledarál,

rímeket szór, szavakkal dobál,

dörög a beat, amint a szívébe zár,

engem tudod jól, új sor vár,

végül E mekeg eme eretnek

fene gyerek nevetve,

nem lekezelve, vagy felezve,

csak teremtve és terelve.

Óbuda vs. Gazdagrét

Ez megint Óbuda vs. Gazdagrét

Minket nem érdekel a gazdag lét,

Nálunk nem számít a külsőség,

Az útmentén szétszórva minden belsőség,

Témában sincs semmi kötöttség,

De kisribanc megszívod, ha velünk kötekedsz még,

Itt a két telepi senki MC,

A képedbe vág minden Sarm és Shade-E,

Ja ez még mindig nem a Havanna,

3 és 11 néha bejön a Copacabanna,

Nekem ne dumálj, és ne vágj a szavamba,

Mert egyszer mienk lesz a szavanna,

Két ember, két kerület, egy életérzés,

Minden választ leadunk, nem is kell több kérdés,

Mert Sarm sosem sármos, meg én sem vagyok angyal,

Óbudától Gazdagrétig játszunk a szavakkal,

Óbudáról csaj rap, lejátszik téged a picilány,

Ha rád terítem a leplet, akkor meg micsinálsz?

Bedumálsz kiskurva, azután meg sikítasz,

Melletted van 2, mögöttem 15, a modorodon higíthatsz,

Cica, azt hiszed lecsitíthatsz,

De én nem farokra játszok,

beatet karcolj, a szövegedre várok,

Gyerünk Sarm papa, tegyél rá, most te jössz!

Új ötletek, új beatek, tudod ezzel lekötsz,

Minden péntek este a kútnál jön a freezbi,

Ezért járunk oda, sokat együtt freezni,

Bár a rímem picit félre szállt,

És a fejemben is még áll a bál,

bocs, de két spanker között,

nehéz, hogy ne legyek kicsit lökött,

Mert Sarm papa tudinni, Shade-E meg tud szívni,

De a lényeg, hogy mind a kettő tudélni,

Snow meg le van szarva...

Zene az életem

Ez lakótelep, de nem Havanna,

Nincs is minden nap Copacabanna,

Én ezt élem, Te le vagy ragadva,

Bár az élet lassan tovább haladna,

Anyámon sincs nyakig Dolca-Gabanna,

Nem Somogy-E style, Palm-beach, vagy Ravanna,

A fajtád mellettem életben nem maradna,

Ránk vár a végtelen szavanna, ja.

Nekem a zene lett az életem,

Csak ez maradt rám, mint lételem,

Minden sorral egyre jobban létezem,

A szövegem miatt ne nézz le, ezt kérhetem,

Egy új szöveg, cseppnyi igazság, amit átadok,

Én már csak egyet, őszinteséget vállalok,

Egy új rímben a szívemet láthatod,

Tőlem kizárólag a gondolataimat várhatod.

Mert ez Hip-hop, kis csaj rap, ez Óbuda,

Zavar, ha rád pakol egy jó suna,

Csak egy beat, pár haver, kis freezbi,

Ha emberkedsz, nézünk rád, hogy ez mi?

Óbuda-Gazdagrét ez a területünk,

De mi fejlesztjük tovább a vetületünk,

Egyedül sikítasz, hozzd hát a gruppát,

Látom egy szóval kinyomtam belőled a szuflát.

A nevem már style, a nemem még hátrány,

Tudom sok hideg, kevés meleg várhat rám,

Ródd a lejárt köreid, kajakra leszarom,

Csaj létemre a szövegem a torkodra akasztom,

Hiába, de néha oltós a savam,

Csak azt égeti, aki nem vágja a szavam,

Kölyökként már a nagyoktól tanulok,

Zene, ez élet, cucc helyett így lazulok.

Nem kell a crew, vagy a SonyBMG,

Ez a csaj az álomvárát egyedül építi,

Nem tündérmese, nincs ócska hercegnő,

Nem realebb senkinél, ezzel nem henceg Ő,

A fehér lovasherceget se váltja egy merci,

A habiszti nem bizti, nincs biznisz vagy whiskey,

Egy telepi senki MC, gyerünk hát tegyél rá,

Fűszerezd a stílust, egy új featre vegyél rá.

Valami összeköt minket, egy rap szerelem,

az új szövegeket, új beatekre szerelem,

Ez barátság, nem érdek, egy lényeg,

A lényemmel lényegében leteperlek, elérlek,

Új alkotás, egy múzsa, ez művészet,

Egy elégikusan létösszegző költészet,

A 3tól a 11ig hirdetjük az igét,

Egy álom, már valóság, hát hallgasd a misét.

A lámpánk pirosról ma zöldre vált,

most szabad a pálya, a világ megállt,

Mi haladunk tovább, mutatjuk az irányt,

Ha ott ragadsz, az nem a mi hibánk,

Új ötlet, új frekvencia, több kreativitás,

Új őrület, új arcok, kis változás,

Ez kell nektek is, ez nem vitás,

Korrekt MC-k, ma senki nem hibáz,

Egy történetet énis mindig rímekbe pakolok,

néha gyors a tempó, bocs ha nem bírod az iramot,

Pakolj alám alapot, ezt az egyet élvezem,

Ezt tudom csak, ez az egy, ezt érthetem,

Már nem nézek a múltba, csak megyek előre,

Csak menetelünk fel a toplista tetőre,

Most hesszelhet ránk az underground nation,

Kicsit későn, de így megyünk fel a lépcsőn.

Utolsó

Versben kérdeztél, én versben feleltem,

De soha nem mondhattuk ki: édes szerelmem,

Búcsú dalt írtál, hát itt az enyém is,

Ezt még túl kell élnem, akármilyen kemény is,

Szép barátság volt, ezt pár sor bizonyítja,

De egy érzelem szívedet máshova idomítja,

Kosárpalánk, lépcsőház, eltitkolt órák,

A hazugság szállt rá, akár a hó rád,

Sok titok, sok emlék elrejtve a fiókba,

Most kipakol mindent ez a kis fióka,

Szünet volt, labdát fogtál és én elvettem,

Észre se vettük, hogy szívedet elcseleztem,

Szabály nélkül játszottunk, cserfesen szóltam,

Akkor lettünk barátok, amikor kosárra dobtam,

A lépcsőházban ültünk, megvígasztaltál,

Amikor más nem volt, te mellettem álltál,

Ő üvöltött, ütött, és én voltam a lökött,

Te átöleltél, amikor Ő állat maskarát öltött,

A szülinapomon emlékszem, még te is ott voltál,

És tudom fájt, hogy más karjában láthattál,

A korházba is bejöttél, míg én derékszögben jártam,

Hogy mi vár ránk, én már előre láttam,

Gyök-kettőztünk hárman, a korház udvarán,

Féltél, hogy miattad új veszekedés várhat rám,

Azt mondtad a sötétből a fénybe átvinnél,

A határon rekedtem, Te tovább léphettél,

Nem téged választottalak, ezért Te szakítottál,

Én pedig megbántam, amiért eltaszítottál,

Darabokra törtünk, és visszadobtál a sárba,

Nem hatott meg többé, hogy a tekintetem árva,

Lelkembe zárva most én is tovább lépek,

De megmaradsz bennem emléknek és képnek.