Szeretlek.

SZeretlek szíívből, és te nem hiszed,

Ereszteni nem akarlak, vagy elveszteni hited,

Reményed, ez egyre keményebb, de kellesz,

Ezt elmondani nehéz, ha folyton szart ellesz,

Te vagy a minden, ettől független,

Love bébi, de nem hagyod, kelleted magad kelletlen,

Ember kellesz, szeretlek reménytelen,

Kökeményen - töménytelen.

ha te nem ejtesz már könnycseppeket értem

ha nem szeretsz már, persze megértem,

mert egy picsa bekavart, pedig én nem kértem,

párszor tudom a békülés elől kitértem,

tudom jól, hogy jópárszor elkúrtam,

durva lett a szitu miközben feldúltan,

rád kezet emelve feléd indultam,

tudom az esélyeket előtted elbuktam..

Én nem kérek sokat, csak egyszer hallgass végig,

megtennék mindent, bár a kezem nem ér égig,

ha hiszed, ha nem én szeretlek téged,

remélem vitánknak karjaidban lesz vége,

bocsáss meg nekem, utoljára, csak mégegyszer,

eskü minden más lesz, marad a szó mint fegyver,

veszélyes vegyszer a haragod, ne mond kétszer,

szeress utoljára és meghálálom valami széppel.

kár minden beléd ölt szó, ha nem hallgatsz meg,

kár minden hangért, amit süket füllel nem hallhatsz meg,

kár egy betűt is leírni, ha mindenen csak átsiklasz,

kár szeretkezni, ha a kéjben már nem értem sikítasz,

kár a pénzért, kár a gyűrűért, kár minden érzelemért,

kár a hazugságért is, kár a kérdésért, a kényelemért,

mindezt én nyelem, mért? még mindig ezt kérdezem,

Kétesélyes a válasz, vissza jössz e? de nem kétkedem: nem.

SZeretlek szíívből, és te nem hiszed,

Ereszteni nem akarlak, vagy elveszteni hited,

Reményed, ez egyre keményebb, de kellesz,

Ezt elmondani nehéz, ha folyton szart ellesz,

Te vagy a minden, ettől független,

Love bébi, de nem hagyod, kelleted magad kelletlen,

Ember kellesz, szeretlek reménytelen,

Kökeményen - töménytelen.